A rengeteg tipikusan magyar kicsinyességtől átitatott, negatív kommentár ellenére a KDNP és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közös kezdeményezése, a Gyere haza! honlapja, és főleg az azon található 10 érv Magyarország mellett nagyon a szívembe talált. Azt hiszem, épp a célcsoportba való vagyok: külföldön élő, több diplomás, fiatal értelmiségi. Bizony, olvasva a pontokat, őszintén fontolóra vettem a hazaköltözésem kérdését.
Tényleg, a korosztályomból kinek ne idézne eszébe kellemes emlékeket a Túró Rudi? Vagy melyik hazájától távolra sodródott sorstársamnak ne szorulna el a torka, amikor végre meglátja a Budapest fényeit a repülő ablakán kitekintve? Csak én hánykolódok álmatlanul az ágyban egy-egy unalmas külföldi vacsora után, pörköltről, nokedliról, csalamádéról álmodozva? Ki ne akarna végre úgy istenigazából kitűnni a környezetéből azzal, hogy beszél angolul, netán még egy-két másik nyelven?
És hogy mit ne mondjak, kedves honfitársaim, Amszterdamban, ahol most élek - szemben a „nemeket összemosó filozófiák szelétől” érintetlen Magyarországgal - bizony buzik is vannak.
Vissza akarok menni! KDNP! IKSZ! Jövök!
Szittya vagyok! Magyar vagyok!
Fura egyébként olvasgatni ezt a honlapot, és nemcsak azért, mert a dizájnja a dédnagymamám tévéjén lévő terítő és egy CBA saját márkás füstölt kolbász címkéjének szerelemgyermeke, hanem mert olyan érzésem van, hogy valami nagyon súlyos belsős poén az egész, amibe engem nem avattak be. Jól kidolgozták, az tény, akárhogy kerestem az átverés jelét, elsőre nem találtam. Véresen komolynak tűnik az egész.
Pedig nyilvánvalóan paródia, abból is a legjobb fajta, igazi stílusgyakorlat. Semjén Zsolt lelkes tanítványai - sőt, talán titkon maga a szelíd szavú mester is - aprólékos munkával dolgozták ki a szöveg finom árnyalatait. Az első verziókban talán még külön érvként szerepelt a Balaton (Youtube-ról beágyazva a KFT idevágó klasszikusa), a sajtos-tejfölös lángos és a mindig izgalmas hortobágyi csikós-bemutató is, de a készítők tökéletesen érzik, hol a határ a diszkrét irónia és az otromba tréfa között. A Balatont azért csúnya lett volna kihagyni, ott is figyel a lista legvégén.
Ha egészen figyelmesen olvasunk, akkor persze kilóg a lóláb, mint egy igazi jó átverésnél, itt is van fogódzkodó. „Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a piacok beteltek, és nagy ritkán, egy-két új cégnek sikerül betörni a nagyok közé.” - írják a szerzők, és ez az a pont, ahol mutatóujjunkkal tréfásan megfenyegetjük a őket: de hiszen direkt megfeledkeztek az amerikai Szilícium-völgyről! Nagy kópék ám ezek!
Aki ezért megy haza, az megérdemli még a Túró Rudit is
Megemelem a kalapomat. Akkor sem tudtam volna találóbban és koncentráltabban összeszedni ezt az évszázados penész lepte, émelyítő, áporodott, echte magyarosch önképet, és az erre épülő, „keresztény-konzervatívnak” hazudott cinikus, demagóg, hipokrita maszlagot, ha két hétre bezárnak egy holland skanzenbe, hatalmas sajtok, fapapucsok, szélmalmok és indokolatlan mennyiségű tulipán közé.
(Kommentelők, figyelem! Ez a mondat nem azt jelenti, hogy konzervatív-keresztény világkép nem létezik, vagy hogy rossz lenne, hanem hogy az nem ez.)
Ez a túláradó, pozőr, fröccsöntött patriotizmus köszön egyébként vissza a hülye országimázs-kampányokban is, amik még mindig csak ott tartanak, hogy magyar ember találta fel a dinamót meg a gyufát. Jól tudjuk persze, hogy az országimázs a világon mindenhol államilag szponzorált, intézményesített közhelygyűjtemény, hiszen arra találták ki, hogy a turistákat az országba vonzza. Nem pedig arra, hogy elhiggyük.
Az az igazi baj, hogy bizonyos fejek odafönt, nemcsak a „kisebbik kormánypártban” (persze ez olyan, mintha az elefánt fülszőrét „kisebbik elefántként” aposztrofálnánk) komolyan gondolják ezt az édeskés mázat. Ezt lódították most rá egy nagy kupac bornírt hazugságra a gazdasági versenyképességről és vállalkozóbarát környezetről, meg az olcsón, de jól működő egészségügyről, és általában véve az egész katasztrofális helyzetben lévő társadalmunkról. És mindezt idehányják nekünk. Hogy menjünk haza. Elkeserítő.
Talán ott kellene kezdeni, hogy belátjuk: Magyarország a mai formájában szar ország, a magyar társadalom a mai formájában szar társadalom. Ez akkor is így van, ha a fenti, óvodásoknak szóló füllentéscsokrot átkötik egy nemzeti színű szalaggal, és belevágják azoknak az arcába, akikről egyébként éppen azt tartja még Semjén & tsai. is, hogy kellően képzettek, értelmesek és világlátottak ahhoz, hogy tényleg hasznára váljanak az országnak, ha hazamennek.
Én hazamegyek egyébként, nem is olyan sokára. Soha nem is terveztem másképpen, a KDNP és az IKSZ förmedvényét olvasva viszont ismét őszintén fontolóra vettem a hazaköltözésem kérdését. Mármint hogy talán mégsem kellene azt elkapkodni.
Bónusz: Így írtok Ti, idióták. Tízből sikerült négy pontot leírni helyesírási hiba nélkül, viszont a többibe jutott annyi, hogy bőven egyes legyen az egész. (Nem saját munka - A képre kattintva megnő)
Az utolsó 100 komment: